KIK EGY-UTON...

Kik egy-uton, kart karba fűzve jártok

Huszonöt éve, ím köszöntelek,

Tollat a szívem közepébe mártok,

Hogy így legyen szavam zengő s meleg,

Teljesüljön be mind, amire vártok,

Arany nyarak még, és ezüst telek,

Izes gyümölcsök s kévék sűrü rendje,

Dalos szüret s december tiszta csendje.

S mögöttetek a múlt huszonöt éve

Megannyi szép tavaszi kert gyanánt

- Ringó rózsák huszonöt régi réve -

Ragyogjon, honnan halkan illan át

Hozzátok száz emlék, szárnyára véve

Az elmúlt percek örök illatát,

Melyben a könny is, mint egy drága párlat

Dús olaja, illattá szűrve árad.

Múlt és jövő közt kik középen álltok,

S kiket ez ünnep, mint ezüst halom,

Emel magasra, honnan messzi láttok,

Boldog látványt kiván néktek dalom,

Szép volt a múlt, várjon ragyogva rátok

Még szebb jövő, még dúsabb jutalom,

S ezek között, bár szerény fény gyanánt ég,

Szeretetünk is hadd legyen ajándék.