Költői verseny

Bolyongtam búsan búgva

Mint helyettes tanár

A dalok ligetében,

Míg harsogott a nyár.

Ma már nem én bolyongok,

Bolyongjon a bolond,

Baumgarten borul rám

S már síma a porond.

Farkas Imre dala

Átmegyek a Tiszahídon

S ott vagyok a magyar Lídón,

Megkeresem, megtalálom

Az én úri társaságom.

Főfasor száz,

Most jön a láz,

Bár helyes a rím, a sor,

De tudd meg olvasó,

Főfasor száz,

Ezt nem találsz,

Mivel legfeljebb félszáz szám van

Egyáltalában.

Különösen nyárban.

Most egész értelmesen fogok írni.

De nem erőltetem meg magamat.

Népünnepély. Belépti díj.

Nincs szabad bemenet a kertbe.

Proletároknak kívül tágasabb.

Az universum valamivel nagyobb méretű.

Szervezzétek meg az organizációt!

A Dokumentum egyenként kapható!

Dadám, az édes, barna, áldott,

Sokszor kivitt az újszegedi parkba

S míg rímeket firkáltam én a porba

Egy közös törzsőrmesterrel cicázott.

Kicsiny szívemben ekkor csöndben ébredt

Valami sejtés, hogy mily mély az élet,

Kitágultak a távol horizontok

És éreztem, hogy a dadám ma boldog!

Újszegeden vígan, mint a

Szó, repül a forgóhinta,

Táltosom te vagy, faló,

Kék ló, tiszta ló!

Újszeged,

Csöndes est,

Az Estet megveszem,

Nyersen

Egy őszi barackot eszem

S elolvasom a versem

Szerelmesen.