Költők [1]

Vannak poéták, akik sohsem írnak,

Csak a szívükben élnek költemények,

Valami nagy búbánat érte őket,

S azóta lettek költőkké szegények.

Egy szebb világnak épp úgy álmodói,

Rajongás őket éppen úgy hevíti,

És éppen olyan szomorúk, lemondók,

Mint azok, akik - verset tudnak írni!