“KÖSZÖNÖM”

Mit írjak a Kardos Albert

Szép könyvébe? - istenem -

Ó, egy régi, fiatal kert

Képét kéne festenem...

Messzi kertét, drága kertét,

Melynek zsúfolt díszeit

Súlyos őszök elseperték -

S amely mégis itt virít

Bennem, bár gyérebb virággal

S tán fakóbban, a levert

Lomb helyén meghajlóbb ággal -

S amely mégis az a kert,

Mert a tarlott ágak kérgén,

Mint egy szívós és makacs

Beoltott szem, fényre törvén,

Régi kincs nő, drága kacs,

Amely, míg a földön élek,

S omlok bús telem elé,

Megőrzi a fáradt lélek

Vágyát szép és jó felé.

Az a kertész, aki régen

Ily szemet oltott belém,

Mindörökre drága nékem,

Soha nem felejtem én.

Él és zenél még a halk kert,

Győzve súlyos őszökön -

Hadd írom a Kardos Albert

Szép könyvébe: Köszönöm!