Köszönöm mégis...

By Sándor Reményik

Köszönöm mégis, hogy láttam siroccót.

A leszakadó hullám-emelet

Párkányának tört tajték-cirádái

Horzsolták lelkemet.

Köszönöm mégis: éreztem a csend

Milyen lenne, - ha lehetne enyém.

Milyen lenne a szabad láthatár,

A mély élet és a mély költemény.

Köszönöm, tenger, mindazt, amit adtál.

S ami belőle fájna, hát hadd fájjon.

Megtanultam: soká bír fennmaradni

A hajótörött is egy deszkaszálon.