Kudarc

Így jár, ki csak rajong és nem vigyáz,

Ki a gyönyörtől már előre részeg -

Ha hozzájut, elvéti az egészet

És nyílt szinen kitör a lámpaláz.

Álmodtál Rhodust, szörnyüt és merészet,

Szárnyadnak szűk volt szűz rózsád, Shiráz

Most itt az árok s a hideg kiráz

S kietlen kút a pelyhes rózsafészek.

Süllyednék el, sülnék pokoli nyárson

Inkább, mint ez a béna, bamba száj -

Itt lenni véled és nem lenni boldog!

Fojtott kacajtól borzong síma bársony

Bőröd s a zugban reszket a homály:

Vihognak piszkos, szemtelen koboldok.