Láz

Piros köd szemem előtt - semmi más,

És égés, égés - kínpadi parázs,

Csontigható hő - s egy vigasztalás:

Hogy ez talán már a tisztítótűz,

S belőlem minden rosszlelket kiűz.

Most ég ki belőlem a sok salak

S mi megmarad: a lélek érce csak.

Most ég ki minden idegen elem,

Amit a sátán gyúrt össze velem,

S ez égésből ha újjáéledek,

Aki lenni szeretnék: az leszek.

Leszek tűzlátta phönixmadár,

Ki célja felé nyílegyenest száll.

Gúzs nem köti és nem bántja bilincs,

Röpte: ajándék, akadálya nincs.

Sosem-látott kék egek emelik,

Hálákat ad, ahogy emelkedik.

Önön hamvából győztes szárnyra kel,

És a földnek a mennyről énekel.