Leány

By Dezső Kosztolányi

Ó, bánatom, te édes fiatal lány,

ki ittmaradtál vélem egyedül,

leányos bánat - vérszegény és halvány,

légy regemondó szebb idők felül.

A bánat: az leány. Leány: a bánat.

És lány az anyja, az öröm, a csók.

Légy mása most szép és gonosz anyádnak,

ki tégedet - és engem - elhagyott.

Letört apád szeresd. És ülj szegényes,

magányos abroszomhoz bús ebédhez,

s legyen szavad futó anyád szava.

Ártatlan álma bűnös életemnek:

vezess, vezess. És én is majd vezetlek,

mint tiszta lányát egy deres apa.