LÉDA AJKAI KÖZÖTT

Az ajkaid közt rejtőznék el,

De a szemeid reám nyílnak:

Meglátnak az én cimboráim,

Nagyon holdas most minden éjjel.

Lédám, meddig tart a bujósdi,

Ez az ős, húnyó, csalfa játék?

Tudom, hogy a nyomomban vannak

S nem szabad nyögni, sírni, szólni.

Szomorú, zöld, nagy szemeidben

Dőzsölnek az én cimboráim,

Kikukucskálnak, leskelődnek

A Mámor, a Halál s az Isten.

Ha akarják, szivemre szállnak,

Csókolj, Lédám, semmivé csókolj,

Hogy hiába jöttenek légyen,

Ha ajkaid közt megtalálnak.