LEMONDÁS.

Vedd a gyűrüt, ifju vedd,

S véle vissza lángszived,

Lángszived, mely tisztán ége

Mint a hajnal fényessége.

Öld meg hű szerelmedet,

Más birandja eskümet;

Oltárhoz más fog vezetni,

Légy boldog, tanulj feledni.

A jövendő bájvilág.

Gyász lett s néma pusztaság;

Nincs oly csillag a nagy égen,

Mely egy súgárt adna nékem.

Fonjatok szép koszorút.

Fonjatok, leánykák,

Halvány rózsaszál legyen

Benn a rozmarínág;

Rozmarín, nászpompa-ág,

Halvány rózsa, sírvirág.

Gyászbokréta illik ahhoz

S gyász halotti ének,

A kiben meghaltanak

Vágy és szívremények.