Lethe vizénél

Az alvilági réteken

Akik bolyongtok énvelem,

Lelkek, látjátok-e?

Fekete fűzek közt az ott

A Lethe tüköre.

Békés folyó, boldog folyó,

Inni belőle ó be jó,

Lelkek, akartok-e?

A víztükör közel,

Szent feledés, jövel!

Pár korty ital...

Aztán kihal

Mi bennetek még emlék, álom,

Mit áthoztatok a halálon.

Most holtak bár - de nem egészen:

Azután készen lesztek, - készen.

Pár korty ital...

Aztán kihal

Minden, mi hajdan dicső, drága volt,

Nézzétek, van már, aki meghajolt,

A füzek közt az ott a Lethe,

Lehajoltok-e tükörére,

Feledést isztok-e?

Vagy, - van a szíveteknek egy sebe?

Mély és örök,

Mit nem födtek be dübörgő rögök?

Mi fölszakad

A föld alatt,

Amit akartok magatokkal vinni,

S melyre nem lehet,

Melyre nem szabad szent feledést inni!