LIX. VADNAK UGYAN VADNAK...

Vadnak ugyan vadnak

Kaján irigyek,

Az kik fujtogatnak

Mint az mirigyek:

De te vagy reménnyem,

Állandó kegyesem,

Én édessem!

Nincsen más mód benne,

El köll szenvedni,

Hogy két sziv egy lenne,

Azért epedni;

Rosz nyelvek szóllása,

Gaz képmutatása,

Ravasz tanácscsa.

Bátor gyászos légyen

Tőled vállásom,

Mert utánnad járni

Soha szokásom;

Lépre jön az madár,

Ha vadász reá vár,

Bizonyság Báár.

Nem tagadom, érted

Hogy megváltoztam,

Magamat éretted

Igy megaláztam:

Sokak csudájára,

Másoknak trucczára

Hozzád hódúltam.

Bizony csak nevetség

Az kik itélnek,

Tréfa nyájasságbúl

Kettőnkrül vélnek,

Hideg bennem az tüz,

Mert vagy apácza szüz,

Bármit hirdetnek.

Szenvedjünk egymásért,

Isten meg nem vér,

Hív ártatlanságunk

Hív érdemet nyér:

Megvallom, kedvellek,

De hogy szeresselek,

Próbát tőled kér.