LXX. ZSOLTÁR

Siess, ments meg, Uram Isten,

Mert benned bízom teljes szívvel,

Azért hamar légy segédséggel,

Minden ellenségim ellen.

Azkik törnek én életemre,

Mind megszégyenítessenek,

Kik nyavalyámon örülnek,

Térjenek meg nagy szégyenekre.

Szégyennel legyen futások,

Azkik szidalmaznak engemet,

És reám kiáltnak héhéhét,

Gyalázat legyen jutalmok,

Hogy azok benned örvendjenek,

Kik segedelmedet várják,

És magokat reád bízzák,

Mondván: Dicsőség az Istennek.

Én nyomorult szegény vagyok,

Tarts meg azért, óh, én Istenem!

Mert csak te vagy én segedelmem,

Ne késsél, mert majd elfogyok.