LXXVII PÁVA ÉS KATONA

Süvegén egy büszke katona strucctollat viselt;

Mellyet látván a páva, kezdé tollait

Dicsérni, s velek kérkedni, a felduzmadott!

Enyimek, mond, szebbek, és farkát abroncsra feszesen

Terjeszté.

Megkedvelte a büszke katona,

S a nyalka pávát véletlen körmei közé

Kerítette: legeslegtündöklőbb tollait

Kihúzta; s azonokban süvege kevélykedett.

Most jött eszére, s oktalanságát hiu

Torokkal vádolta; jeles kincsét rejteni

Kellett volna, nem árulni szemnek gőgösen.

Így jár ma, s így járt régenten, sok kérkedő:

Pénzt, drágaságot a szem mástól elkiván.