LXXXIII HAJÓZÓK

Sok drága partékákkal megterhelt hajót,

Kezdett forgatni s hányni szélvész a Dunán:

Az evezők, és kik azonon voltak, kész halált

Látván, siralmas panaszokat öntöttek. S ihol,

Egyszerre szünt szél ereje s fergeteg dühe;

Nap is reájok kedvező szemet vetett.

Épen maradván, és új vért s új életet

Magokban érezvén, nagy gajdolás között

Kelem-földére szerencsésen szállottanak.

Itt a kormányos két leckét adott nekik:

“Nem kell hamar panaszra fakadni, atyafiak.”

Másodszor: “Tartósabb a mértékletes öröm.”