MAGÁNYOSSÁG

Égi csendesség fedező homálya

Leng reád, ó szent Egyedülvalóság!

S szívemet békés kebeledbe inti

Mágusi vessződ.

A világ lármás vigadóhelyéről,

Mint az elfáradt utazó, pihegve

Térek ernyődhez, s fejemet lehajtom

Lágy mohaidra.

Itt vagyon bátor menedéklakása

A szabadságnak s nemes érzeménynek:

Itt nem aggathat rabigát reájok

A buta köznép.

Itt fakad laurus-koszorúja minden

Bölcsnek és minden magasabb daloknak,

Itt az ártatlan szerelem s vidámság

Zöld amarantja.

Légy, Magányosság! vezetőm s barátom.

Csendes ernyődhez sietek nyugodni.

Itt lelem Plátót, Xenophont s Ilissus

Myrtusa berkét.

Téged óhajtlak, ha szemembe’ reszket

Bánatos lelkem kiütő panassza:

Téged a legszebb fiatalka édes

Oldala mellett.