MAGYAR-BÁNÓ MAGYAR AGGYAL

Ha a magyar kuruc vóna

S többször ütne, mintsem szólna,

Bizonyhogy kerekednének

Felhős harag, felhős ének.

De a magyar adjonisten

Nem annak ad, kinek nincsen,

De annak, ki okos dőre

S mit se állít fejtetőre.

Nézem szégyennel, bánattal,

Magyar-bánó magyar aggyal

És ha százszor túlnyergeltem,

Eresztem százszor a nyergem.

Így van ez jól s mint lehetne

Valakinek százszorszebbje:

Egy ocsudott, mívelt szittya,

Ki redves fajtáját szidja?

Ha a magyar kuruc vóna

S többször ütne, mintsem szólna,

Bizonyhogy kerekednének

Felhős harag, felhős ének.