Magyar lány

Ha a bölcső magyar lánynyá ringatott,

A jó Istent eléggé nem áldhatod.

Minden reggel, minden este áldd nevét,

Hogy magyar szót ejtettél ki legelébb.

De születni magyar lánynak nem elég;

Meg is kell hogy érdemelje a nevét.

Legyen szendébb, tisztább, jobb és szelidebb,

Mint a máshol nőtt lányok, a többiek.

Valahányszor kicsi lába port tipor,

Áldja meg e szép hazát mindannyiszor,

Legyen neki öröm is és büszkeség,

A hazáért feláldozni mindenét.

Jó sorsban a hitet, békét ébressze,

A családi kör melegét élessze;

És ha Isten balsorsot is megenged:

Vigasztaljon, tanitsa a türelmet.

Fürge ifjak, bús férfiak, öregek,

Szeressék meg általa a nemzetet.

Kiáltsanak fel, ha látják, lelkesen:

Csak magyar föld, más ilyen nőt nem terem.