Makói idill

Falusi csönd zenél nekem

Esős napon, mély éjeken.

Nem látogat láz, szenvedély,

De a csönd csak zenél.

Falusi béke szendereg,

Misére mennek emberek,

A reggel, mint a tej, fehér

És a csönd csak zenél.

Öreg park ágyán ó szobor

Némán az égre szónokol,

Bronz attilája szürke dér

És a csönd csak zenél.

Arany batáron új halott,

Huszonhat évet láthatott,

Északról jött és földbe tér

És a csönd csak zenél.