MEGVALLOM, HOGY...

Megvallom, hogy én az iskolában

Rest tanúló voltam, szörnyü rest.

Légy tanítóm, jó leányka, tőled

Majd tanúlok édesörömest.

S okvetetlen tőled kell tanulnom,

Amit mostan tudni akarok,

Nem tanulják azt az iskolában,

Nem tudják azt a professzorok.

Nos, leányka, lész-e hát tanítóm?

Kell-e tőlem a professzorság?

Azt szeretném én csak megtanulni:

Mit tesz az a szó, hogy „boldogság”?

Nem kerűl ám sok fáradságodba,

Ne gondold; csak egy kis percig vársz...

Szólnod sem kell... minek?... egy tekintet

Mindent oly szépen megmagyaráz.