Melankólia [1]

A kicsiny élet mégis szép nagyon

És akad néha egy kis jó napom.

Egy szivar, melynek szőke füstje fölszáll

Az őszi égbe, mint a bús ökörnyál.

Egy csésze tea, melynek mámorában

Úgy nézek szét az álmos kis szobában,

Mint a nagy császár a kis szigeten,

Őszirózsával árvult szívemen.

Egy szép levél, melyet a távol élet

Ideküld vígan. Benne egy idézet.

(Ezerkilencszáznyolc! Oly ifjú voltam

S Annának új rímekben udvaroltam!)

Egy régi arckép. Rajta szép ajánlás

Egy színésznőtől. Meddő éjszakázás

És vágy és bánat könnye, csókja rajta.

Becézgetem, mint bús babát a dajka.