Merceria

Mindig gálában, mindig új divatban

forog a drága hölgy a kirakatban.

Nincsen egy gombostűnyi hiba rajta:

fehér a foga és piros az ajka.

Szabályos arca mindig mosolyog,

mindig vidáman, egyformán forog.

Mindenfelé forog, jónevelésű:

sohasem esik ki hajából a fésű.

Tartása egyenes, fejet nem ingat

merev szemével sohasem kacsingat.

Körülcukrozza fénnyel őt a villany

s ő mosolya cukrával visszavillan.

Örök pompában úszik és csodálják

a kirakatot érte körülállják.

De bármi szép kivágott melle, karja

nem ér fel hozzá az óhajok alja.

Mert hol az angyal végződnék a nőben

ottan végződik ez a nő: csipőben.

Oly tiszta, mint egy angyal s oly tudatlan

de mindig szép ruhában, új divatban

forog a drága hölgy a kirakatban.