Mercutio dala

Ezüst Diána most búvik pirulva

És Romeo most csókol, most szeret.

Nyájas Diána, szerelem barátja,

Szomorú szűz, vígan köszöntelek!

Mi a tavaszi éjszakába járunk,

Társunk a szél, a bánat és a felleg,

Míg a fehér, a boldog nyoszolyában

A Romeók szeretnek!

Mi testvérei a bús éjszakának

Várjuk a hajnalt, mely reánk nevet

És kótyagosak vagyunk a gyönyörtől,

Hogy valaki most csókol, most szeret.

Mi mások boldog csókjától pirulva

Elbúvunk szerényen, mint kósza gyermek.

Sebaj, a fehér, boldog nyoszolyában

A Romeók szeretnek!

Montagu háza és Capulet háza

Feketén, komoran reánk mered,

Csak gyászoljatok ti fekete házak,

Az éjszaka szép s Romeo szeret;

Ó szűz Diána, örökké virrasztó,

Neked a szíved sohasem reped meg,

De az enyém titokban úgy sajog, míg

A Romeók szeretnek!