Mesebeli vadász

Kék harmat mossa ki szememből az álmot.

Talpra szököm

s eszembe jut a kedvesem.

Folytatom utamat

mélyeken, köveken, árkon és hegyeken át.

Éren és patakon, napon és csatakon át.

Halra horog vetődik,

nyúlra csattan puskacső.

Egyszer eljutok hozzá. Őszelő erdők

piros közepébe.

– Jó reggelt, fekete kislány,

ezentúl velem jössz hegyeken, utakon, éren és patakon át.