MI BAJ?

By Mihály Vörösmarty

Mi ok, hogy tégedet

Kell féltenem,

Mi kéne még neked,

Én nemzetem?

Földed bort és buzát

S aranyat ád,

Mégis szegény fejed

Szükséget lát.

Az arany kirepűl

Fejed felett,

Vad éhség néz veled

Farkasszemet.

Kit egykor gyűlölél,

Most kedvesed,

Még a pityóka is

Rajtad veszett.

És pénzed soha sincs,

Csodálatos!

Pedig még vized is

Aranyat hoz.

Gondolkozál-e már,

Mi adna pénzt?

Tégy mint más nemzetek:

Végy kölcsön - észt.

Szabadságod dicső,

De magtalan;

Üdv nem terem sötét

Árnyékiban.

Törvényid száma nagy,

Ki tartja meg?

Betegség ez a sok

Törvény neked.

És volna szép Dunád,

De berekedt,

Végén egy jó barát

Hurkot vetett:

Széles határod is

Görcsöt kapott

Mindinkább befelé

Vonogatod.

Mi lelt, beteg vagy-e,

Mi kéne még,

Mit adjon, hogy üdülj,

A kegyes ég?

Rosz gazda vagy, szegény

Jó nemzetem,

Gazdálkodásodat

Nem szeretem.

Kivánod ami nincs,

S nem kapható,

S mid van, kezed között

Olvad mint hó.

Hol a hű szorgalom

S szent indulat,

Emelni s védeni

Országodat?

Helyt adni másnak is

A jog terén,

S nem tűrni a jogot

Bitor kezén?

De mindez még sebaj,

Ha lelked van,

Ha lelked csábokért

Nincs áruban;

Ha lelked ébren áll

Jó s rosz napon,

Világol és hevít

Munkáidon.

Ha ezt is eladod,

Jó éjszakát,

Nincs isten, aki le

Tekintsen rád.