[Mi van veled ember?...]

Mi van veled ember? Nincs már teveled

sem apád, az Igazság, sem anyád, a Képzelet.

Belépsz az életbe, fejmeghajtón,

mint egy hivatalba, a párnás ajtón.

Nincs főnök itt, s mégis szigorú hivatal

szabja tenni mindenkinek azt amit nem akar.

Az Idő, goromba irodaszolga,

az üres lapokat elébe tolja.

Egymás után, s már készen, rubrikázva.

Előre tudod, hogy mit kell írni rája.

Alighogy kitöltötted, elkapja előled,

s úgy nézel utána az elröppenőnek,

mint aki valamit elfelejtett;

s titkon már bánni kezded,

mért nem húztad keresztül a buta rubrikákat,

vagy mért nem rajzoltál inkább valamit, madarat, virágot...