Mily idegenek...

By Gyula Juhász

Mily idegenek szép emlékeink,

Mily ismeretlenek.

Holt fényük olyan távol s félve int

- Hervadt rózsánk, halott reményeink -

Kialvó gyertyánk hamva oly rémesen remeg.

Ki hozza hozzánk őket közelebb,

Ó lesz-e csillag valaha,

Ahol érezzük újra a gyerek

Mennyországát s az arany kikelet

Rokonságát, mely tegnap még a miénk vala?

...Ó sírjátok vakká szegény szemek

E bánatot, mely eltakar

Mindent s gyászfátyolt húz fölöttetek.

Öröm, virág, vágy és kísértetek

Földjévé tesz, világ, te temetőavar.