MINDENT MÁSKÉPPEN SZERETNÉK

Pénz, számonkérem tőled

Az életet, a terveket,

A hazámat, az anyámat,

Az Istent s a gondolatot

És a szeretőmet.

Mind ottvesztek,

Ahol te elmaradtál,

Ahol magamra hagytál

És ma más volna mindenem

És ma több volna mindenem.

Átkozott koldusság-Nílus,

Mely mindent elöntöttél,

Mely életemre jöttél

S kicserélted az életem

S szívem eliszapoltad.

Többje volnék a jövőnek,

Az életnek, a terveknek,

A hazámnak, az anyámnak,

Istennek és gondolatnak

És a szeretőmnek.

Más volnék, de elöntött

Ez a koldusság-Nílus,

Amely engem megcsúfolt,

Hamisított, kicserélt

És ledöntött.

Nem vagyok, aki vagyok,

Enyéimnek olyanja,

Mint törvényes gyermekek

Derüs, bölcs, szülő anyja,

Nem vagyok a magamé.

Most jobban, mint akárha,

Pénz, te átkos távoli,

Pörölök, sírván, veled,

Mert miattad vagyok én

Magam tagadó mása.

Mindent másképp szeretnék,

Isten volnék sokakért,

Ha nem fogna az iszap

S ha önmagam: önmagam

Lehetnék.