Mindig velem

Én emlékszem, már játszottunk együtt mi

Nagyon régen és nagyon messze, messze.

Nem Anna voltál, nem is volt neved még

És akkor is a végén szomorúan

Elváltam tőled és e földre jöttem.

És gondolom, fogok még játszani

Aranyhajaddal, bársony vállaiddal,

De akkor is, a végtelen ködén át

Egy régi válás rémlik majd felém még,

Egy régi név, egy régi szomorúság.