Morus Tamás

A földi bíró elvégezte dolgát:

Halálítélet, rajta a pecsét,

Hadd lássa város és hadd hallja ország,

Hogy úr az úr és vesszen a cseléd!

Isten kegyelméből országolónak

Szeszélye törvény és önkénye szent

És aki nem hajt térdet, arra holnap

Pallost emelnek és aztán mehet!

De hova megy? Morus Tamás szelíden

Csak mosolyog. Ő tudja már, hova!

Hisz régen áll és vár az ő hona!

A messze ország, hol diadalívben

A Gondolat ragyog és nincs hija

A boldogságnak: vár Utópia!