NÓTÁK PIROS ŐSSZEL

Piros Ősz, piros Föld, piros Ég.

De a gondolatok ma: kormok,

De a gondolatok feketék.

A gondolatok, a gondolatok.

Piros volt a Gondolat régen,

Ma pedig üszkös, sötét s halott.

Piros volt egykor a szerelem,

Piros volt a husvéti zálog,

Piros a rózsa e kebelen.

Piros a Nyár és a Nyár-utó,

Piros volt minden kis szerelem,

Mely lyány után volt nagyon futó.

A vér is piros akkor talán

S most tengerekben is olyan csak,

Mint bor-folt kis korcsma asztalán.

Piros volt az Úr és a hóhér

S angyalok jártak le a Földre

Egy kicsi-kicsi, piros bókért.

És piros volt a magyar álma,

Mert a kenyér régen kenyér volt

S nem mennyekből ledobott málna.

Piros volt mi nagy törekvésünk:

Siessünk nagyon a magyarral,

Megkéstünk kissé, el ne késsünk.

Nagy, magyar bánatunk piros volt,

Igazán igazunkban voltunk

S nem mi csináltuk, ami rossz volt.

Piros magyarság, be elkéstél,

Be rosszabbul mén most a dolgod

Minden régi semmit-tevésnél.

Piros szív, piros agy, piros bor,

Rosszul érkeztünk e világba:

Piros világ és mégis rosszkor.

Piros csók, hit és piros álom,

Sokadik Ősz fordított most meg

Keresztül milliom halálon.

Piros Ősz, piros Föld, piros Ég,

De a gondolatok ma kormok,

De a gondolatok feketék.