NAGY FURDALÁSÁRA LELKEMNEK

By Endre Ady

Nagy furdalására

Lelkemnek sohse riadtam,

Sohse fájt az élet

Miattam.

Tágas szemeidből

Hasztalan jött bús nézésed,

Nem voltam rossz másnak,

Se néked.

Mindig jó úr lenni

Akartam és jó úr voltam,

Néha jártam s néha

Botoltam.

Vállaltalak szívvel,

De ha vállam kemény lenne,

Szivem megmaradna:

Szeretne.