Napsugár pogány templomban

Ó, ma hiába jössz,

Aranysugár sok szürke nap után.

Hiába jössz, hogy csillogtasd a fákat.

Nézd meg jól, - látod? majdnem mind kopárak.

Ó, ma hiába jössz.

Az erdő fakó, hangulattalan -:

Vak indalatok pogány temploma.

Oszlopai rendetlen tömegén

Nyom nélkül suhansz által, drága fény:

Sugár, egy más világnak sugara.

Ó, ma hiába jössz.

Egy-egy levélke csillog csak az ágon,

Mint a nem-jóval biztató mosoly

Keserű, száraz és szótalan szájon.

Látod, ennyi csak, amit ma elértél.

Világon-túli kincses-kamarádból

Ma is pedig be bőkezűen mértél.

Hiába pazaroltad meleged.

Mert adni, adni csak annak lehet,

Ki elfogadni bírja lelkedet.