Néha...

Néha mondod: örök lesz a nyár,

s mely kettőnkre tűz, a napsugár,

sohase bágyad –

Ilyenkor búsan paskolom botommal

a hallgatózó uccaszéli fákat.

Máskor meg mondod: hiába már.

Beteljesedés senkit se vár,

s az élet szétver...

Ilyenkor bizton, szilárdan mosolygok,

mint a szép időt jelző barométer.