Nem az a fontos

Nem tudjátok ti, mit jelent

ezrekért sírni, fuldokolni

s kiválasztottként böjtöt tartani.

Nem az a fontos, hogy megtanultam-e

háromezer szót franciául

s olvastam-e Baudelaire-t, vagy Maeterlinck-et

eredetiben.

Hanem hogy nem alszom egymásután

hétszáhetvenhét éjszaka.

Ha köszönök nektek az uccán,

ha hajlékotokba belépek,

nem az a fontos, hogy tehetséges

vagyok-e, vagy tehetségtelen,

kedves, vagy utálatos.

Hanem hogy fáj belül

és éget, éget a megzavarosodásig.

Nem az a fontos, hogy könyvet írtam,

hogy ki vagyok, mi vagyok,

hogy tegnap badarságokat beszéltem

egy asszonynak temetőbe menet.

Hanem hogy egyedül vagyok.

És fenn állok, iszonyú magosan

és látok a mélyben égő falvakat

és a házakból üvöltés szakad

s a pokol kénköves füstje csavarodik

a hörgő, kiszikkadt tüdőkre...

És nem tudom őket megváltani!