Népszónok

Nézzétek őt, mi mámoros, mi boldog,

hogy felmutatja óriás kezét

és a tömeg, a mámorába oldott,

vivó tigrisként tépné szerteszét,

ha nem beszélne úgy, ahogy akarja.

és most rekedten lázadásra hív,

mert ő a népnek tüdeje, az ajka,

az agyveleje és a szív, a szív,

amint az erkély fáklyalángos ormán

kitárja prófétás száját mogorván

s kiált vörösen, véresen vadul,

úgy, hogy meghallják égen és földön

s a csillagokon is, hogy mindörökkön

az ember szól s csak az ember az úr...