Nincs tovább

Odakünn olyan szomorú a föld,

Odakünn olyan kopaszok a fák –

Idebenn hallgat ólmos szürkeség

És kisérteni járnak

Sohasem hallott bús melódiák;

Nagy, sűrű fátyol fedi lelkemet

Szemem lezárva, mintha nem is élnék

És addig tart a vers és nincs tovább.