Nyári esti dal

Halkkal ingó lanyha pára!

Szálldogáló harmatok!

Kis furuglyám lágy szavára

Tiszta hangot adjatok;

Lengd be véle gyenge szellet

Sík mezőnk határait,

A juhász a nyájja mellett

Hadd fülelje sorjait.

Míg az estve bíborozza

A lement nap hajnalát,

Míg az éjj becsillagozza

Szétterítve fátyolát:

Addig a menny főldre hinti

Balzsamának harmatit,

S új erővel áldva inti

Új örömre állatit.

A mocsáros nép kuruttyol,

Prüccsög a sok kis bogár,

Réce hápog, fürj palattyol,

Hangicsál egy kis madár.

Jó napunkat felcserélő

Édes esti hajnalom!

Téged áld e tenger élő,

Téged áld e kis dalom.

Harmatoddal részegűlve

A virággal tarka rét,

Hímje nővel egyesűlve

Néked ontja fűszerét.

A nap éles fénnye súllyán

Minthogy úntig szenvedett

A kaszás, a szűre ujján

Alva tisztel tégedet.

Óh, palolj rá, csendes este,

Nyugtató lehelletet,

Hogy törődött vére, teste

Újra nyerjen életet.

Szállj le rám is sátorozva,

Szenderítő nyúgalom;

Közbe-közbe szunnyadozva

Csendesedj le, kis dalom.