OND VEZÉR UNOKÁJA

Egy nagy tivornyán borral, vérrel

Idéztem a halottakat

S találkoztam vad Ond vezérrel.

Nyeregben ült kozák ló hátán,

Rabolt ló hátán dölyfösen

S én elhültem ős szine láttán.

Hiába akarnám, szeretném,

Nincsen hozzá semmi közöm,

Más a szemem, gerincem, eszmém.

Más a lovam, a vérem, álmom,

Tőle jövök és idegen

Az én ősöm, fajtám, királyom.

Ilyen bánat-folt nincs fölvarrva

E kerek földön senkire,

Csak fajából kinőtt magyarra.