Önkéntes dala

Isten hozzád apám, anyám, kedvesem;

A hazáé a legelső szerelem,

A szabadság harcaiba elmegyek,

S vissza csak a győzelem hoz engemet!

Emelkedik a szabadság zászlója,

Ki ne menne, ki ne menne alája?

Héj, leéltük a keserves időket,

Mikor érte meghalni sem lehetett!

Keljetek föl régi sírok lelkei,

Elrabolt szabadságunknak hősei!

Nézzetek ránk, s vígasztalva légyetek,

Nem hiába folyt el a ti véretek!

Nincs ugyan már a magyarban annyi vér,

Mennyi eddig elfogyott a hazáért,

Hej de ami kevés magyar vér kering,

Szabadságért kifolyt vérből származik!

Isten hozzád apám, anyám, kedvesem;

Szabadságé a legelső szerelem;

Szent szabadság, ha te nem lehetsz miénk,

Sírjainkon élni fog a dicsőség.