ORCHIDEA

Vállaid közé fúrom a fejem.

Orchideás álmot ölelek rád,

én, a te orchideás haramiád.

Párnás öklöd derekam vájja;

ingatag melled dalol velem...

Én a te nevedet énekelem.

A pamlag egy nagy orchideafelhő,

rája hullottunk mi, két gyönge virág.

Egy szent orchidea most a világ.

Öled, ajkad: orchideaerdő;

én vagyok rajta a vaksötét út,

amely az erdőn kigyózva fut.

Átrobog rajtam az illatos láz,

a kebled egy világgá száguldó utat

a roskadozásig beorchideáz.