Őrház

A szőke reggelben ragyog,

Nevetve jelzi: itt vagyok!

Az éjtől nedves még fala.

Csengője csengi: trallala.

Küszöbén álmos kis cseléd

Mezítláb áll s nem néz feléd.

Szemében is még nedves éj

És semmi, semmi szenvedély.

A föld mögötte barna, dús,

Az égen víg szalonka húz.

Az őrház nem vár, nem siet,

Nem állomása senkinek.

Harangja berreg: menjetek,

Epedjetek csak, emberek!

Vár Várad, Pest, induljatok,

Vár Párizs és Abádszalók...

Én maradok a homokon

És alszom és nem álmodom.