Ott az a vén, vidéki gyógytár.

Ott az a vén, vidéki gyógytár.

Sokszor benézek én oda.

Öreg karszéke oly kopott már,

és lóg és leng agg bársonya.

Az ablakokon át ki is hat

a patikai furcsa-friss szag.

Fönn dobozok kövér hasa.

Mindegyik egy törökbasa.

A titkok közt szédülten állok,

s kérek álomport, mérgeket.

Én mindenkit megmérgezek.

Megölöm az egész világot,

s a parasztokra gondolok,

mert a parasztok gonoszok...