Pán

Öreg vagyok én. Sok, sok ezeréves,

Áldás és átok szállt tova felettem.

Öreg vagyok én. Már minden időket

Átvergődött és átujjongott a lelkem!

Aranykor édeni, boldog derűje

És középkori bágyadt, lila árnyak,

Múltak kesergő, tépett hegedűje

S jövő zenéje, mind szívembe szálltak!

Taja királynő talányos szemén

S a jövő homlokán piros csókom égett,

Ó, én vagyok az örök vőlegény,

Aki eljegyzem az isteni szépséget.

Öreg vagyok én. De pihenni még

Korán lesz, korán! Még dalomra várnak

A titkos, az áldott, a boldog semmiség

Ölében repeső új álmok, új vágyak!