Piros

By Dezső Kosztolányi

Piros fátyollal kösd be a szemem,

piros bort önts, piros a mámor,

piros ajkaddal csókolj esztelen.

Legyen miénk e véres, édes óra,

izzék a testünk vérvörös ruháktól,

ma én leszek a bánatok bakója.

Szálljunk a lángoló, piros ködön,

ha lábunk a halálba táncol,

oly örjítő lesz piros öröm.