Pro libertate

Szabadság, szabadság: szó, - magvad veszett el.

Lobogód letépted önnön két kezeddel,

Adós maradtál egy, igaz értelmeddel.

Napod felkél, napod leáldozik,

Eged alatt minden ebfi sátorozik,

Veled, nélküled: a világ nem változik.

Mindenki szajhája: minden ajkon más vagy,

Tagadja az egyik, mit a másik ráhagy,

Míg minden indulat kimered, csonttá fagy.

Zuzmara csillámlik odakünn a fákon:

Legeltetem lelkem egy másik világon.

Ez a szabadság: az én szabadságom.