PROLETÁR FIÚ VERSE

Az én apám reggeltől estig

Izzadva lót-fut, robotol,

Az én apámnál nincs jobb ember,

Nincs, nincs sehol.

Az én apám kopott kabátú,

De nekem új ruhát veszen

S beszél nekem egy szép jövőről

Szerelmesen.

Az én apám gazdagok foglya,

Bántják, megalázzák szegényt,

De estére elhozza hozzánk

A jó reményt.

Az én apám harcos, nagy ember,

Értünk ad gőgöt és erőt,

De önmagát meg nem alázza

A pénz előtt.

Az én apám bús, szegény ember,

De ha nem nézné a fiát,

Megállítná ezt a nagy, földi

Komédiát.

Az én apám, ha nem akarná,

Nem volnának a gazdagok,

Olyan volna minden kis társam,

Mint én vagyok.

Az én apám, ha egyet szólna,

Hajh, megremegnének sokan,

Vígan annyian nem élnének

És boldogan.

Az én apám dolgozik és küzd,

Nála erősebb nincs talán,

Hatalmasabb a királynál is

Az én apám.