Propria laus

Ellenmondás van dalaimban.

Majd ragyogók, majd éjsötétek.

Onnan van ez, hogy poklot, üdvet

Gyorsabban, teljesebben érzek.

Örömre, búra oly fogékony

Szivem, hogy megrezdíti minden,

S mint érzékeny, művészi mérleg

A porszemtől is félrebillen.

Megvérez gyönge tűszurás is;

Kis szikrától is lánggal égek,

És örömemnek, bánatomnak

Okai gyakran semmiségek.