Purgatorium

Sustorgó víz-szirmu rózsák

buzogva nyílanak itt.

Mérges, dús sárga növények

rejtenek el valakit,

ki a mély völgyekben mindegyre járkál,

alszik zöldkristály hídak alatt,

ujjára villogó pillangók szállnak,

ujjával fog kicsi kék halakat,

űzi a dombon a fellegek árnyát,

ballag a hangyák halma körül,

aranyfüst-muzsikát hallgat a fákból

s zöngeti, zümmögi halkan. Örül.

Megy, megy, vándorol. Mosolyog mindíg.

Csendül az érchegyi vén kövezet.

Csak egy út van innen a völgyből

és az a mennybe vezet.