RABSÁG

Milyen vig a világ! folyvást miként vigad!

Örök énekszóval s zenével van tele!

E tombolók között a legzajosbikat

Kérdezzétek meg csak: ha vajon boldog-e?

Én nem hiszem, hogy az; dehogy boldog, dehogy!

Csak a kétségb’esés, mi bennünket vidít,

Azért kelünk csak e rivalgó zajra, hogy

Ne halljuk láncaink csörömpöléseit.

Rab a világ, igen, kezén-lábán bilincs...

Az volna lelkén is, hanem már lelke nincs - -